Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola
Podmaniczky Evangélikus ÁLTALÁNOS ISKOLA
Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola
Hatgyermekes családban, második gyermekként született a galíciabeli (a mai Lengyelország területén található) Kamionkában. Gyermekkorát az aszódi családi birtokon töltötte. Lőcsén érettségizett, majd Sárospatakon tanult jogot. 1805-ben kitűnő bizonyítvánnyal tért haza a családi birtokra. Iskolái befejeztével anyai nagyapja sajókazai és radványi birtokán töltött el egy évet.
Később Detken és környékén bérelt birtokot. Rátermettségét, ügyességét látva családja a közösen birtokolt uradalmak főfelügyeletével bízta meg. Bujanovszkyné báró Podmaniczky Erzsébet halála után a rákoskeresztúri birtok a Podmaniczky családra szállt. János a rákoskeresztúri kastélyt 20 szobásra bővíttette, és 1827-ben ide tette át állandó lakhelyét. 1830-ban feleségül vette Hódossy Máriát.
Podmaniczky János egész életében aktív közéleti tevékenységet folytatott. Rákoskeresztúr jobbágyait árpa- és kukoricaadománnyal segítette. Megalapította Magyarország első takarékmagtárát. Birtokain modernizálta az állattenyésztést, a szőlészetet, állataival, boraival több kiállításon nyert díjat. Az 1838-as pesti árvíz mentési munkáiban is részt vett, rákoskeresztúri kastélya menekülteknek adott szállást. Élelmiszer-adománnyal látta el a Deák téri templomba menekült közel 800 embert. Pest városa hálából – igaz, kissé megkésve, 1842-ben – tiszteletbeli polgárává választotta.
Felesége halála (1841) után visszavonult a közélettől, de a közügyek továbbra is érdekelték. Tíz-tizenkétféle újságot járatott, sietett megrendelni a könyvpiac nevezetes újdonságait. Gyűjtötte az országgyűlési iratokat. Még 90 évesen is maga kezelte Rákoskeresztúr, Penc, Petény, Palojta gazdaságait.
1822-től haláláig a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség felügyelője volt. Rendszeresen támogatta az evangélikus gyülekezetet és az evangélikus iskolát. 1876-ban egy 250 kilogramm súlyú harangot ajándékozott gyülekezetének. Anyagiakkal és cseréppel segítette a leégett parókia újjáépítését.
Podmaniczky János 1883. február 8-án halt meg. A rákoskeresztúri evangélikus temetőben lévő családi sírboltba temették.
Iskolánk a XVII. kerületi Rákoskeresztúr központjában található
A fővároshoz, Budapesthez 1950. január 1-je óta tartozik (XVII. kerület néven), együtt a többi kerületrésszel, Rákoskerttel, Rákoscsabával, Rákosligettel és Rákosheggyel. Rákoskeresztúr látványos változáson ment át. Az 1970-es évek elejétől beindult az „igazi városiasodás”; a kerület központi lakótelepének építése.
Iskolánk arculata is megváltozott – mennyiségi és minőségi változásokon ment keresztül. Az épület helyén az úgynevezett „Dolina” állt, mely a környéken élő gyerekek egyik kedvenc helye volt, hiszen a Dolina (’tölcsér vagy tál alakú mélyedés’) izgalmas játékokra adott lehetőséget.
Itt kapott helyet iskolánk, akkor még Ferihegyi úti Általános Iskola néven. Az oktatást intézményünkben 1961. szeptember 1-jén indították be.
Aradi Ilona, Bérczes Jánosné, Chuboda Ernőné, Darabont Éva, Drahos Zoltánné, Fazekas Jánosné, Fekete József, Gáspár Gáspárné, Guadig Lászlóné, Hekszi Jánosné, Királyfalvi Imréné, Kovács Károlyné, Kolozsvári Gyula, Kőhalmi Imre, Lőcsei Ferencné, Dr. B. Major Pál, Malik Istvánné, Michalik Lászlóné, Ócsvári Géza, Radvánszky Emília, Stróbl Mihályné, Szántó Lászlóné, Szentgyörgyi Gusztávné, Zacskó Jánosné
Iskolánkat szlovák falu ölelte körbe. Az itt élő családok tisztelték az iskolát, becsülték a pedagógusokat. Szívügyük volt az iskola, amelyért komoly áldozatokat hoztak az építkezés során (téglajegy, szakmunka, segédmunka). Rákoskeresztúr nemcsak hagyományos népviseletét őrizte, hanem az itt élők egyéb szokásaikat, nemzetiségi kultúrájukat is ápolták. A Rákoskeresztúr-tudat mélyen gyökerezett az itt élők hétköznapjaiban, így pl. a Ferihegyi úti Iskolára is erősen hatott – együtténeklés, zene, tánc formájában.
A Ferihegyi Úti Általános Iskola 12 tanteremmel indult. Tantermeken túl egy napközis tanterem, tornaterem, öltözők és az egy közös politechnikai műhelyben folyt az oktatás. A mai tanuszoda helyén, politechnikai műhelyhez tartozó tankert működött. A tanuszoda 1972-ben létesült, a Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 100. évfordulóján. Az uszoda az 1980-as évek közepe óta iskolánktól függetlenül működik.
A tornatermi folyosón található helyiségekben zeneszertár működött. A kezdeti időkben Sík Sándorné pedagógusnak köszönhetően az iskola zenei élete, az énekkara virágkorát élte, 1987-ben az énekkar arany díjat nyert, s a Magyar Rádióban is felléphetett.
Az első tíz év krónikájához tartozik, hogy nyolc éven át intézeti gyermekek is tanultak iskolánkban, akik a kerületi Podmaniczky-Vigyázó kastély épületében laktak.
A 80-as évek végéig működött az orosz tagozat, s a matematika, valamint a sportélet is meghatározó volt az iskola falain belül. Meghatározó volt Kozma Nándor testnevelő sportszeretete, lelkes tevékenysége, illetve a sportversenyeken való magas részvételi arány.
A belső udvari téglafalat hosszú ideig a CANTATA PROFANA című dombormű díszítette, amelyet Laborcz Ferenc szobrászművész, intézményünk későbbi névadója készített az iskola számára. A domborművet 1981-ben a Bartók-centenárium alkalmából az akkori tanácselnök a Ferihegyi úti elágazáshoz szállítatta.
Az iskola bővítése az un. „üvegtermek” építése az 1960-as évek második felében, társadalmi összefogással történt, a környék lakosai, szülők, pedagógusok és gyermekek segítségével, Szekeres János kőműves irányításával.
A dolgozók esti iskolája is hosszú éveken át a mi iskolánkban működött, Gottfried Gyuláné lelkesen nevelte, oktatta az un. „estis” diákokat.
A városrendezési politika jegyében, a falurombolással kezdetét vette a lakótelep gyors fejlődése. A lebontott házakból a családok zömét Újpalotára és más kerületekbe költöztették. A kerület új lakásaiba a város minden pontjáról érkeztek családok.
Iskolánkat valósággal megrohamozták az újonnan beköltözők gyermekei, az intézmény alig tudta fogadni, elhelyezni az újabb és újabb diákokat. Az 1977-78 tanévben 43 fős osztálylétszámmal is működtek osztályok. Kezdetben az 1–2. évfolyam váltotta tanítási idejét a 3-4. évfolyammal, később a felső az alsóval, a tanítási órák este 6 óráig tartottak. Az 1977-78-as tanévben 17 új pedagógus kezdte meg a Ferihegyi úton a munkát. Pedagógusaink közül említésre méltó Nemesvölgyi Ildikó, aki már a kezdeti indulásnál is jelen volt, de még a 2025-ös tanévben is, (ugyan már nyugdíjasként) aktív tagja volt munkaközösségünknek.
Iskolánk falai között tanult Kovács Katalin országos úszóbajnok, valamint Lipcsei Péter, a Ferencváros futballistája is iskolánkban alapozta meg sportpályafutását.
Puky Istvánné igazgatónő tíz évig vezette az iskolát, munkáját szolgálatnak, küldetésnek tekintette, kísérletező, újító vezetőpedagógus volt.
1990 szeptemberétől Baran Jánosné lett az alsós igazgatóhelyettes, aki fontos szerepet töltött be az alsó tagozatos pedagógiai munka kiteljesítésében. Az ő nevéhez fűződik az óvodákkal kiépített sikeres kapcsolatrendszer kialakítása.
1991–től indította útjára a művészeti tagozatot az iskola vezetése Lukács Zsuzsanna rajztanár kezdeményezésére, Török Ildikó, Sallainé Árvai Ágnes, Eszesné Németh Erika és Lackó Gábor kollégákkal. Török Ildikó tanárnő harmadik gyermeke születése mellett is lelkiismeretesen dolgozott a tagozat programján.
A kerületben elsőként mi vezettük be a drámaoktatást, kétféle változatban; a tehetséggondozást Katona András és Lackó Gábor vezette, míg a drámajáték konfliktus-megoldó, személyiségfejlesztő dimenzióit helyezte előtérbe munkájával Pintér Margit.
Ezekben az években már erőteljes hangsúlyt kapott a pedagógusok szakmai továbbképzése is. A pécsi Nyári Egyetem, Jászberény, Szolnok ugyancsak meghatározó volt sok kolléga életében. Nevezetesek tantestületi kirándulásaink is, melyeknek közösségformáló hatását napjainkban is érezhetjük.
1993 nyarán nyugállományba vonult Puky Istvánné és Kaiser Pálné is, az iskola vezetését Erdészné Nagy Éva vette át, aki a nevelőtestülettel együtt sokat tett iskolánk önállóságának megőrzéséért (1992-ben ugyanis a kerületi önkormányzat iskolánkat a Balassi Bálint Gimnáziummal akarta összevonni).
Művészeti tagozatunk eredményei túlnőttek a kerületen, fővároson, hiszen számtalan országos és nemzetközi sikerről számolnak be a folyamatosan érkező oklevelek, díjak,
meghívások. A sikeres sorozathoz Lukács Zsuzsanna, Rabie Judit, Pataki Mariann, Csánk Cecília rajztanáraink odaadó munkája is hozzájárul.
A Magyar Tehetséggondozó Társaság 1994-ben meghirdetett pályázatán Rabie Judit fődíjat kapott a Vizuális környezetkultúra – esztétikai nevelés c. tantervére.
E tanterv alapján kezdtük meg 1994 szeptemberében az alsó tagozatban is a művészeti oktatást.
A Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola 2012 óta egyházi fenntartású intézmény. Jogutódja az 1961-ben indult Ferihegyi Úti Általános Iskolának, valamint az 1997- 2012 között Laborcz Ferenc Általános Iskola néven működő intézménynek.
A Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási intézményeként, keresztény és ökumenikus szellemben neveljük a gyermekeket, tanulókat. Reggeli áhítatok, a hittanórák, a napkezdő közös imádságok, családi istentiszteletek, egyházi ünnepek, tanári- és tanulói csendesnapok, adventi elcsendesedések és kézműves programok színesítik mindennapjainkat.
Budapest XVII. kerületének, Rákosmente központjában található épület közvetlen szomszédságában nyolcévfolyamos gimnázium, tanuszoda, teniszpálya található. Rákosmente, Budapest egyetlen olyan kerülete, ahol mindhárom történelmi egyház (katolikus, református és evangélikus) működtet általános iskolát.
Intézményünk többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény, melyben négy csoporttal óvoda, tizenhét tanulócsoporttal általános iskola és 2025 szeptemberétől egy csoporttal autizmusban érintett gyermekeket ellátó gyógypedagógiai óvoda működik.
Az általános iskolában, az azonos évfolyam tanulócsoportjainak óraszáma azonos, a művészeti irányultságú osztályaink hetente több vizuális nevelés szakkört választhatnak. Felső tagozaton az ének-zene, az informatika óraszámokban van eltérés az „a” és a „b” osztályaink között. Az évfolyam mindkét osztályában emelt óraszámban tanulhatják 6. és 8. évfolyamon az idegen nyelveket, 7. évfolyamon pedig a matematikát.
Tanórákon kívüli számos szakköri, korrepetálási lehetőséget és tehetséggondozási foglalkozást szervezünk. Mivel iskolánk Kiválóan Akkreditált Tehetségpont, alsó tagozaton minden évfolyamon matematika tehetséggondozást, felső tagozaton informatika /robotika szakkört szervezünk. Kiválóan Akkreditált Tehetségpont címen túl örökös ÖKO-iskola is intézményünk. Művészeti osztályba járó tanulói számtalan, kimagasló eredménnyel büszkélkedhetnek, de a reál irányultságú osztályainkban is igyekszünk a tehetséggondozásnak kiemelt jelentőséget tulajdonítani. Alsó tagozaton a szakkörökön és korrepetálásokon túl évfolyamonként matematika tehetséggondozásnak aduk teret, melyet felső tagozaton az informatika, robotika tehetséggondozás követ.
Évszám | Igazgatók |
1961 - 1963 | Sík Sándorné |
1963 - 1965 | Hamori László |
1965 - 1978 | Nagy Gáborné |
1978 - 1980 | Réthy Sándorné |
1980 - 1983 | Szabó Árpádné |
1983 - 1993 | Puky Istvánné |
1993 - 1995 | Erdészné Nagy Éva |
1995 - 1997 | Baran Jánosné mb |
1997 - 2025 | Erdészné Nagy Éva |